Központi épület

Az az épület, ahonnan Ta-Metru gazdaságát, forgalmát, és lényegében egész közigazgatását intézik. A Ta-Metru vezetője is itt tartózkodik.
Maga az épület a Colosseum egy kisebb másaként hat, lehet, hogy a hasonlóság volt a célja építőinek.

Helrox magánkalandja

Előzmény: A Nagy Kohó

A jármű leszállt az arra kijelölt tágas fémplaccra, mely valamelyest kilógott magából a központi épületből. A matorán katonák, vagy biztonságiak - azt nem tudod, hogy melyik szervezet is pontosan -, akik veled utaztak, szálltak ki elsőként, és felsorakoztak a hajón kívül, megvárva, hogy te is kigyere.
Miután újra a szabad levegőre jutottál, megpillanthattad Ta-Metru látképét, hiszen eléggé magasan voltatok ahhoz, hogy több kilométerre is ellássatok, a sok gyárkéményből eredő füst, és a fölfelé szálló forró gőz ellenére is.
Nem sok időd jutott a városképben való gyönyörködésre, ugyanis az egyik lándzsát szorongató matorán odaszólt, hogy "Indulás!".
Ha követed őket, nemsokára egy nagy bejáraton keresztül - melyet nem választott el kapu a külvilágtól, hanem csak tárva nyitva áll mindenki előtt - bejutottatok a központi épület belsejébe. Az épület fémből lett szerkesztve, sok cső vezetett szerteszét az oszlopokon és a falon, de mégsem rombolta az épület tekintélyét, ugyanis építői úgy szerkesztették oda őket, mintha díszek volnának.

Miután kiléptem a járműből, körbenéztem egy picit. Ta-Metru teljes látképe a szemem elé tárult.
Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy az egyik lándzsás odaszól, nem éppen kedves hangsúllyal. Megfordultam. Szemöldökömet enyhén összeráncoltam és így szóltam:
- Jobban tennéd, ha nem ilyen hangsúlyt ütnél meg egy Toával szemben! - mondtam enyhe haraggal a hangomban és megmarkoltam a hátamon lévő kasza nyelét, miközben egyenesen a Matorán szemébe néztem. Az talán kissé elbizonytalanodott vagy megijedt, bár nem tudom biztosan. Elégedetten elmosolyodtam. Ez után leengedtem a karom és körbepillanatva végignéztem a rám szegeződő tekinteteken. Végül elindultam a kijelölt irányba, de ennyit odaszóltam a Matoránnak:
- Egy jó tanács: Kicsit gondolkozz el az erőviszonyokon, Matoran... Mert egyszer még megütheted a bokádat.
Miután a kisebb incidenst lezártuk, beléptem a központi épületbe, aminek hatalmas belső tere és építészeti megoldásai lenyűgöztek. Kicsit nézelődtem, aztán vártam, hogy hogyan tovább.

//Elnézést az eléggé nagy késésért, most már tényleg igyekszem összeszedni magam//

A matorán megszeppen, mikor válaszolsz neki. Nem számított rá, hogy a fogoly visszaszól, és arra sem, hogy azt ilyen tekintéllyel teszi. A lándzsáját most már inkább védekezés gyanánt szorongatja markában, és egyet hátrébb lép.
A nagy helyiség, előtér csendjét egy ajtó nyílása töri meg érkezésetek után, de az ajtót nem látod, ha esetleg keresnéd.
Egy alacsony, távolról matoránnak tűnő alak lép elő az egyik zugából az teremnek, és feléd igyekszik. Közelebbről már megállapíthatod, hogy valóban egy matorán, azonban ő különös ruhát hord, ami megkülönbözteti a többiektől.
- Takoto vagyok, Ta-Metru vezetője - mondja neked köszönés nélkül, miközben gyanús tekintettel mér fel. - Amint hallottam felőled, úgy rendelkeztem, hogy ide hozzanak. Az érkezésed nagy botrányt kavarna, ha netán elterjedne a híre, és ennek szeretném elejét venni. Mi célból vagy itt?

- Üdvözletem, Takoto. - mondtam udvariasan, egy enyhe meghajlás kíséretében.
- Pontosan nem tudom, milyen célból is vagyok itt. Egyet tudok, az én kötelességem megvédeni a városom Matoranjait. És mivel a sors ide vetett, így nyilván Ta-Metru védelmezése az egyik célom. Bár feltételezem, nem ennyiből áll a küldetésem, mivel szemmel láthatólag ezt a feladatot az általad megbízott osztag megfelelően ellátja... Így beszélnem kellene Cardas Turagával, ha van rá lehetőségem. Már ha te, mint a város vezetője, ezt látod jónak. De akár maradhatok is és besegíthetek az osztagodnak, mivel ahogy elnézem, vannak problémáitok néhány... Hogy is mondjam? Kártevővel... Igen, ez a jó szó.

Takoto gyanús szemekkel néz téged.
- Egy Toa?- hangja elárulja, hogy némi kétsége van efelől. - Eddig tökéletesen megvoltunk nélkülük, nem fenyeget semmi. Az osztagok tökéletesen helytállnak, nincs szükségük segítségre.
Gondolkodik egy rövid ideig.
- Igen, valóban jobb lenne, ha a Turaga intézné az ügyet, itt most minden tökéletesen rendben van - feleli, feltűnően sokszor használva a "tökéletes" szót. - Intézkedem, hogy mihamarább eljuthass a Colosseumba. A transzportcsöveken keresztül lesz a legsimább utad.
- Intézkedjenek, hogy a "toa" eljusson oda, ahova óhajt. Te pedig, gyere ide - int az egyik katonának, aki engedelmesen közelebb lép Ta-Metru vezetőjéhez. Az a fülébe súg valamit, mire a matorán mintha meglepődne, és megrémülne, aztán rád tekint. Végül bólint, és visszatér a többi kísérődhöz.
- Amennyiben még akadna kérdésed, most felteheted, aztán utadra bocsájtalak - mondja Takoto.

Figyelmesen hallgattam Ta-Metru vezetőjének minden szavát. Gyanúsan sokszor ismételgette a "tökéletes" szót. Végül is ráhagytam, nekem teljesen mindegy, hogy tényleg így van avagy csak ezt akarja elhitetni. Ha nem kér a segítségből, akkor én nem erőltetem. Hangjában azt is éreztem, hogy kétségekkel kezeli Toa mivoltomat. Ez se különösebben zavart, azt gondol, amit akar. Ez után Takoto oda intett egy Matorant. Valamit súgott neki, de sajnos nem értettem, mit mondott neki. Most már határozottan gyanakszom, hogy valami nincs rendben. A gondolatmenetemből a hozzám intézett felszólítás zökkentett ki.
- Nincsen további kérdésem. - jelentettem ki szinte tárgyilagosan.

- Rendben, akkor kérem kísérjék ki - fordul a őrök felé. - A transzportcsövekkel gyorsan a Turagához jut, arra menjenek - rendelkezik. - További kellemes napot.
Ezzel sarkon fordult, és visszaindul, ahonnan jött.
Az őrök indulást fújnak. Beljebb mentek az épületbe, egy felvonóval leereszkedtek, és meg is érkeztek az állomásra. Itt minden helyben van a központban, alig kell perceket sétálni, hogy eljuss oda, ahova szeretnél.

Folytatás: Transzportcső Állomás